Bandi Copperfield illuzionista, azaz hová lett a babfőzelék?

Az igazság az, hogy a zöldbabfőzelék pörkölt feltéttel nekünk nem nagyon ízlett, ezért aztán félre tettük, gondolván, ha jobban megéhezünk, talán ízletesebbenek találjuk majd. Bandi azonban megkímélt bennünket a hezitálás stresszétől, ugyanis észrevétlenül behatolt a kamrába és megette az egészet. Bandi ugyanis nyitja-csukja az ajtókat - na jó, csak nyitja -, amiről mi folyton megfeledkezünk, így aztán a kutyamagasságban tárolt ételek állandó veszélynek vannak kivéve. Ebben a magasságban pihent a mi babfőzelékünk is, amikor lecsapott rá a végzet. Nem győztem hálálkodni Bandinak, hogy ily módon nem kellett részt vennem az enyhén édeskés étel elfogyasztásában. Bandi ezen kívül megkaparintotta a holnapi vacsoráját is, amit a fagyasztóból vettem ki, hogy holnapra kiengedjen. Bandi, Bandika, ez a szertelen, imádni való kutyakölyök nagy jövőnek néz elébe! Biztos vagyok benne, hogy szerető gazdái portékáit sem fogja kímélni, amin ők éppúgy mosolyognak majd, mint mi. Nem minden kutya képes erre. Ella például nem. Ella mindig türelmesen kivárja a vacsoraidőt, és szép nyugodtan megeszegeti az ételét. Breki is hasonló tempóban eszik, de Breki már volt párszor jóllakott résztvevője különféle ételtolvajlásoknak, igaz, nem főkolomposként, csak egyszerű katonaként. Bajkál azonban soha! Bajkál a tisztaság, a tisztesség, a hűség, a gondoskodás és még ki tudja minek a szuperlatívusza. Bajkál... nem is találom a szavakat, Ő Bajkál.
Ma itt volt Luna és Mogyoró, két csöppség, napköziztek, kicsit még félénkek, de nagyon kíváncsiak is, mindent megszaglásznak, megvizsgálnak és ismerkednek a nagyokkal is. Csakhogy ez a Luna nem az a Luna, és ez a Mogyoró nem az a Mogyoró, akik korábban már többször jártak nálunk és reméljük, hogy sokszor jönnek is még, ők újak és kisebbek névrokonaiknál, úgyhogy Kislunának és Kismogyorónak hívjuk őket magunk között. És itt volt Lédy és Béli is, úgyhogy igazán nagyszerű nap volt: sokan voltunk:)